A telepítési tanúsítvány igazolja, hogy a megvásárolt berendezés a hatóság által regisztrált szerelő által szakszerűen kerül telepítésre, így elkerülve az esetleges környezetkárosítást. Végfelhasználók részére telepítés tanúsítvány nélkül klímaberendezés nem értékesíthető. Minden eladott termékhez külön-külön tanúsítvány szükséges. A tanúsítványt a végfelhasználónak is alá kell írnia. Amennyiben a berendezés telepítésével cégünket bízza meg, akkora telepítési tanúsítványt kiállítjuk. A telepítési tanúsítványokon szereplő adatokat a hatóság adatbázisában rögzítenie kell a képesített vállalkozásnak és a forgalmazónak is.

Jogszabályi tájékoztató
Az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgáló 14/2015 (XII.10.) Kormányrendelet értelmében, ha végfelhasználó számára kereskedelmi célból nem hermetikusan zárt, hűtőköri szerelést igénylő, F-ÜHG-val (fluortartalmú szénhidrogénekkel és azok keverékeivel) előtöltött vagy azzal üzemelő HR szektorba (helyhez kötött berendezések) tartozó terméket, valamint az MR szektorba (mobil rendszerek) tartozó hűtőegységet értékesítenek, az eladó köteles a végfelhasználótól olyan eredeti, cégjegyzésszerűen kiállított tanúsítvány bemutatását kérni, amely hitelesen igazolja, hogy a tanúsítványt kiállító képesített vállalkozás vállal felelősséget a berendezések telepítésére.

Egy klímaberendezés beltéri egységében érzékelő figyeli a szoba hőmérsékletét. Ezt az értéket egy belső elektronika folyamatosan figyeli, és folyamatosan hasonlítja is azzal, amit mi beállítottunk a távirányítón, vagyis amit a távirányító még a bekapcsolás alkalmával elküldött neki.

Egy hagyományos elven működő klíma esetében, ha a szoba hőmérséklete meghaladja az általunk beállított hőmérsékletet, a kompresszor bekapcsol, és a beltéri egység hűteni kezd. A klíma kikapcsolása természetesen akkor történik, ha a szoba hőmérséklete ismét a beállított hőmérséklet alá esik. Ez a módszer folyamatos ki-be kapcsolgatással tartja fenn a beállított hőmérsékletet.

Az inverteres klíma annyiban különbözik a hagyományostól, hogy nem kapcsol ki és nem is kapcsol be, valahol a kettő között dolgozik, ami a terhelés függő szabályzás szempontjából rendkívüli előny. Az inverteres teljesítmény függő vezérlés folyamatos szabályozást tesz lehetővé, így az inverteres klíma, működésének minden pillanatában, éppen akkora teljesítménnyel üzemel, amekkorát a körülmények megkívánnak.

Gondoljunk a fényerő-szabályozós lámpára, amit az aktuális fényviszonyoknak megfelelően állíthatunk be. Persze technikailag sokkal bonyolultabb és összehangoltabb rendszerről van szó mint egy lámpánál, ami drágábbá is teszi az inverteres klímaberendezéseket, de a megemelkedett komfortérzet, az alacsonyabb fogyasztás és még számos előny amit a technika még magában rejt, hosszú távon mindenképpen kifizetődő.

Precízebb hőmérséklet-beállítást tesz lehetővé, hiszen nincs "ki-be" kapcsolgatás, így nincs hőmérsékletingadozás sem. Az emberek egy része érzékeny lehet az ilyesmire és fáradtság, valamint növekvő reakcióidők kísérhetik a jelenséget.

Csendesebb működést tesz lehetővé, hiszen a kültéri egység nagyon ritkán jár 100%-on vagy afelett. Az inverteres megoldással 5-120%-ig szabályozható a teljesítmény. A csendes, esetenként hangtalan működés miatt, akár éjszaka is nyugodtan üzemeltethetjük klímánkat.

Az indítási áramlökések sok helyen szinte szó szerint lehetetlenné teszik a légkondicionálók telepítését, mivel a hálózat nem bírja el a hirtelen felvett áramcsúcsokat. Az inverteres klíma nem 100%-os fordulattal próbál meg elindulni. Minimális teljesítményfelvétellel képes az indulásra és a 100%-ra való felpörgetés csak ezután következik. Így a megoldás az indítási áramlökéseket is kiküszöböli.

Az inverteres klíma hatásfokban lényegesen eltér a többi hagyományos elven működő klímaberendezéstől. A titok abban a teljesítmény-tartományban rejlik, amikor a klíma nem 100, hanem kevesebb, pl. csak 50%-on üzemel. Ilyenkor ugyanis a kompresszorhoz gyárilag méretezett hőcserélők, amik a klíma névleges teljesítményét hivatottak leadni, túlméretezetté válnak, és a hűtőrendszer hatásfoka megemelkedik. Ez a megemelkedett hatásfokú rendszer sokkal kisebb befektetett energiával is képes hűtőteljesítményét leadni, így jelentős mértékű villamos energia (40-50%) spórolható meg az inverteres klímák használatával.

Nincs hideg légáram! Mivel csökkent teljesítménnyel is képes működni egy inverteres klíma készülék, az általa kifújt levegő hőmérséklete jóval kellemesebb lehet egy 100%-on dolgozó "hagyományos" típus által kifújt levegő hőmérsékleténél.

Az inverteres klímáknak egyre javuló előnye továbbá, hogy évről évre olcsóbbak, valamint, hogy egyre több, további, komfortot fokozó funkcióval látják el őket.

Nem csak a klíma berendezés megvásárlása jelent anyagi beruházást, hanem annak üzemeltetési költsége is legalább annyira fontos szempont. Minden klímaberendezés el van látva egy úgynevezett energia címkével, mely megmutatja a berendezés hűtő illetve fűtő hatékonyságán kívül, a szezonális fogyasztási értékeit is.

EER – Hűtési hatékonyság, melynek értéke megmutatja, hogy hányszoros hűtőteljesítményt fog berendezésünk biztosítani a befektetett elektromos áramból, egy meghatározott fix külső és belső hőmérséklet esetén.

SEER – Szezonális hűtési hatékonyság, melynek értéke megmutatja, hogy hányszoros hűtőteljesítményt fog berendezésünk biztosítani a befektetett elektromos áramból, egy adott hűtési szezonban, figyelembe véve a meleg és kevésbé meleg napokat.

COP – Fűtési hatékonyság, melynek értéke megmutatja, hogy hányszoros fűtőteljesítményt fog berendezésünk biztosítani a befektetett elektromos áramból, egy meghatározott fix külső és belső hőmérséklet esetén.

SCOP – Szezonális fűtési hatékonyság, melynek értéke megmutatja, hogy hányszoros fűtőteljesítményt fog berendezésünk biztosítani a befektetett elektromos áramból, egy adott fűtési szezonban, figyelembe véve a hideg és kevésbé hideg napokat.

A szezonális hűtési hatékonyságot mutató tényező (SEER) meghatározásához alapul szolgáló érték Európában mindenhol egységes.

A szezonális fűtési hatékonyságot mutató tényező (SCOP) meghatározásához alapul szolgáló érték Európában területenként változik, ezért annak függvényében kell leolvasni az energiacímkéről.

Az ózonlebontó potenciál (angolul ozone depletion potential, ODP) annak a mértéke, hogy egy kémiai vegyület mekkora károsodást okoz az ózonrétegben a fluor-triklórmetánhoz (R-11 vagy CFC-11) képest. A fluor-triklórmetán ózonlebontó potenciálja a legmagasabb a klórozott metánszármazékok közül, ezért ennek értéket veszik 1,0-nek. A difluor-klórmetán (R-22) ODP-je például 0,05. A CFC-11 nagymértékű ózonkárosító hatásának az az oka, hogy a vegyület molekulájában három klóratom található.

Az ODP bevezetését elsőként Wuebbles javasolta 1983-ban, értékét egy vegyület vonatkoztatási anyaghoz viszonyított ózonkárosító hatásának nagyságaként határozták meg.

Egészen pontosan egy anyag ODP-jét úgy definiálják, mint az anyag által okozott globális ózonfogyás és az ugyanolyan tömegű CFC-11 által okozott globális ózonfogyás hányadosát.

Az ODP megbecsülhető az anyag szerkezete alapján. A teljesen klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC-k) ODP-je körülbelül 1-gyel egyenlő. A brómozott vegyületek ODP-je általában magasabb, 5-15 közötti, amit a bróm ózonnal történő agresszívebb reakciója okoz. A részlegesen klórozott-fluorozott szénhidrogének (HCFC-k) ODP-je többnyire a 0,005-0,2 tartományba esik, ennek oka a vegyületben levő hidrogénatom, melynek révén a vegyület már a troposzférában reakcióba léphet, így csökkentve annak esélye, hogy feljusson a sztratoszférába. A részlegesen fluorozott szénhidrogénekben (HFC-k) nem található klór, így ODP-jük nulla.

A globális felmelegedési potenciált (GWP, azaz Global warming potential) gázok üvegházhatásának számszerűsítésére használják. Azonos tömegű szén-dioxidhoz képest határozzák meg az értékét, meghatározott időintervallumra (ez általában 100 év). A szén-dioxid GWP-je definíció szerint 1.

„TEWI” FOGALMA, SZÁMÍTÁSA A „TEWI” (angolul: „Total Equivalent Warming Impact”) azért „teljes körű”, mert a hűtőközeg „direkt” (szivárgás, szökés, vészhelyzet) környezetterhelő hatása mellett, a hűtéshez felhasznált energia előállítása során az erőmű CO2 kibocsátását, mint „indirekt” hatást szintén figyelembe veszi. A „TEWI” tehát nem egy hűtőközeg, hanem adott hűtési eljárás, hűtőberendezés jellemzője, annak környezetterhelési szempontból való minősítésére szolgál. A TEWI mértékegysége: kg CO2

Megisszuk, fürdünk benne, mégsem betegszünk meg. Ha azonban a vízpermetet belélegezzük, akár bele is halhatunk a Legionella baktérium által okozott kórba. Mi mindent érdemes tudni a legionellózisról?

A Legionella vízszerető baktérium, mindenhol előfordul ahol pangó meleg víz van. A kórokozó megtalálható a háztartási melegvíz-rendszerek 90 százalékában, akár a zuhanyzófejben is. Lehetséges fertőző források a szökőkutak, a klímaberendezések, a hűtőtornyok, a párásító berendezések, a pezsgőfürdők, az akvárium, a kerti locsoló és a spriccflaskák.

A betegséget a levegőbe porlasztott fertőzött vízcseppek okozzák, emberről emberre történő terjedése nem bizonyított. Mindaddig nem jelent veszélyt számunkra, amíg a tüdőbe nem jut. Ha porlasztott formában belélegezzük, a léghólyagocskákig jutva A típusos tüdőgyulladást okozhat.

A klímaberendezéseket gyártó vállalatok különböző neveket adnak saját berendezéseiknek VRV, VRF, DVM, MDV, SDV, stb. de működésük alapjait tekintve mindegyik azonos. A VRV (Variable Refrigerant Volume) változó hűtőközeg mennyiség a DAIKIN cég védett márkaneve, ezért a szakmában a hasonló elven működő klímarendszereket VRF-nek (változó hűtőközeg áram) nevezik.

Az első VRF berendezések még ki/be kapcsolós, később digital scroll kompresszorral üzemeltek, de az egyedi sajátosságának tekinthető gerincvezetékes csőrendszer, már 6 db beltéri egységet tudott kiszolgálni. A folyamatos fejlesztéseknek valamint az inverteres és a precíziós vezérlő és szabályzó technológiának köszönhetően ma már egy kültéri egységre akár 64 db beltéri egységet is lehet csatlakoztatni és akár 1000 méter is lehet a csővezeték hossza. Ez tette lehetővé, hogy a VRV, VRF rendszerek mára a klimatizálás csúcsát jelentik.

A VRV, VRF rendszer legfőbb elemei:
• Kültéri egység, amely változtatható fordulatszámú vagy változtatható teljesítményű kompresszorral felszerelt
• A fűtési rendszerekhez hasonló gerincvezetékes csőhálózat
• Adagolószeleppel ellátott beltéri egységek (akár 64 db is lehet)
• Kül- és beltéri egységeket összekötő elektromos vezetékek
• Elektronikai egység, amely képes a rendszer összehangolt működtetésére

A VRV, VRF rendszer előnyei:
• Nagyszámú beltéri egység telepíthető
• Teljeskörű fűtési/hűtési megoldás
• Egyszerű, gerincvezetékes csövezési rendszer
• Szabályozható befújt levegő hőmérséklet
• Kisméretű beltéri egységek
• Alacsony zajszint
• Elpárolgási és kondenzációs folyamatok kihasználása
• Kis átmérőjű csővezetékek
• Egyszerű telepíthetőség
• Nincsenek szerelvények a csővezeték rendszerben
• Pontos és jó szabályozhatóság
• Fajlagosan kis kültéri méret
• Jó hatásfok
• Egyidejű hűtés- és fűtés üzemmód

A plazmaszűrő egy magasfeszültségű, az elektrosztatikus vonzás elvén működő szűrőtípus, melyet az Lg szabadalmaztatott, és klímái segítségével terjesztett el.

A plazmaszűrő elve, hogy a levegőt egy magasfeszültségű téren vezeti keresztül, minek hatására a benne lévő szennyezőanyagok elektromos töltöttségre tesznek szert. A szűrő következő fokozatában egy ellentétes polaritású, szintén magasfeszültségű rács áll a levegő útjába, amin az előzőleg már feltöltött szennyezőanyagok az elektrosztatikus vonzás következtében fennakadnak.

A plazmaszűrő igazi újdonságnak számít a légszűrők piacán, amit hiteles tesztekben elért eredménye is jól mutat. A plazmaszűrő szűrési hatékonysága a vírusokra és baktériumokra is kiterjed, megköti a pollent, port, cigaretta füstöt, állati szöszöket, szőröket, a paplan bolyhait és egyéb szálló anyagokat.

Olyan légkondicionáló készülék, melyet két részre, kültéri és beltéri egység(ek)re osztottak. A beltéri egységben csak az elpárologtató, a belső ventillátor, a légszűrők és a vezérlő elektronikák kaptak helyet, míg a kültéri egység tartalmazza a nagyobb, zajt keltő, teljesítményért felelős összetevőket (kompresszor, kondenzátor ventillátora, stb.).

A split klímák legfőbb előnye, hogy ezek, a zajt keltő elemek, "házon kívül" helyezkednek el, így alkalmazásuk sokkal nagyobb komforthoz juttatja használóját, mint az ablak, vagy mobil klímák esetében. Az összeköttetés a két egység között, a hűtőkörfolyamat rézcsövei, elektromos tápláló, illetve jelátvivő kábelek formájában valósul meg. Éppen ezért ezeknek a klímáknak a telepítése és beüzemelése mindenképpen klímaszerelő szakember hozzáértését igényli.

Amikor az általánosságban vett klímákat, légkondikat említjük, általában a splitekre gondolunk. Az elnevezés az angol "split" (magyarul: osztott) szóból ered. A legelterjedtebb típusok az oldalfali split klímák, melyek beltéri egységeit a mennyezet alá, az oldalfalra telepítenek.

A split klímák beltéri egységében az elpárologtatón lecsapódó párát, más néven kondenzvizet el kell vezetni a klimatizált helyiségből, lefolyóba ereszcsatornába stb... A kondenzvíz egészségre nem káros, a szoba párájából keletkezik. Az elpárologtatón (hűtőtesten) keresztül áramlik a helyiség levegője, ami energiája egy részét átadja a hűtőtestnek. A hőmérséklet csökkenés hatására a levegőből kicsapódik a pára, ami a kondenzvíz jelenségét okozza.

Vannak úgynevezett multi-split klímák, melyeknél egy kültéri egységre több beltéri egység is köthető, így - egy központi kültéri felhasználásával - nagyobb, több helyiségből álló épületek légkondicionálására nyílik lehetőség. Ezek a klímarendszerek képesek arra, hogy a beltéri egységeiken egymástól független hőmérsékleteket is be lehessen állítani.

A spliteket infra távirányítóval szerelik fel, hogy a funkciók váltogatása ne okozzon problémát. Vannak klímák, melyeknek távirányítója falra szerelt termosztát formájában van jelen a helyiségben (pl. légcsatornás kivitel), amikhez kiegészítő infra távirányító is tartozhat.

Split klímák, melyek felszereltségüket tekintve a legfelső kategóriába tartoznak: Opcióként választhatunk professzionális szűrőrendszereket:
• Plazmaszűrő
• Ion generátor
• Nemesfém szűrő betét
• Katekin szűrő betét

Esztétikai szempontból is lehetőségünk nyílik a splitek osztályozására. Kialakításukban több típust is megkülönböztethetünk:
• Mennyezeti kazettás (1 vagy 4 utas)
• Mennyezet alatti kazettás
• Légcsatornázható
• Oldalfali
• Parapet (oldalfali, mennyezet alatti)
• Oszlop

Az okostelefonok világában elengedhetetlenné vált a klímaberendezések, mobil applikációval való kezelésének a megvalósítása. iOS vagy Android rendszerű tabletekkel, mobilokkal egyszerűen elérhető akár interneten keresztül, távolról is a klímaberendezés. Így a mobil készülékünket, mint teljes értékű távirányítót használva kezelhetjük a klímát.

Egyes készülékek applikációban a berendezés regisztrált villamos fogyasztását is meg tudják jeleníteni, valamint a hagyományos készülékeknél problémásan kezelhető időzítő funkciókat, felhasználóbarát módon elérhetővé teszik. Gondoljunk csak bele, milyen kényelmes egy előre lehűtött lakásba, irodába megérkezni.

Ez a funkció fűtés üzemben elérhető. Hétvégi házak, nyaralók valamint időszakosan használt épületek fagyveszély elleni védelmére szolgál. A berendezés ebben az opcióban használva egy előre beállított értéken tartja a hőmérsékletet (gyártótól függően 6-8 °C), a leg kisebb energia ráfordítással.

A klímaberendezések üzemeltetési hőmérséklete alatt, a legalacsonyabb és a legmagasabb külső környezeti hőmérsékletet értjük. Ezek az adatok gyártónként, sőt még típusonként is változóak. Hűtés üzemben a mai átlagos készülékek -10 C és +43 C között működnek, míg fűtés üzemben ez az érték -15 C - +21 C között van. Vannak ettől eltérő berendezések, melyek teljes értékű, kizárólagos fűtésre is alkalmasak -25 C külső hőmérsékletig. Másik speciális megoldás a téli hűtés üzemmód (szerverek hűtése), erre a célra csak a körültekintően kiválasztott ipari berendezések alkalmasak.